Az egyre nagyobb szárazság és gyakoribbá váló hőhullámok káros hatásairól bárki meggyőződhet: az Alföldön sorra találkozhattunk elszáradt kukorica- és napraforgótáblákkal. Sajnos ki sem kell mozdulni a négy fal közül azért, hogy a klímaváltozás egy további, kellemetlen következményével szembesüljünk.

Egy forró nap Londonban

Igazán komoly hőhullám érte el a nyár közepén az Egyesült Királyságot. Még hazánkban is ritka, 40 Celsius fokos hőmérséklet pusztított a ködösnek már egyáltalán nem mondható Albionban. Számos negatív élettani hatása mellett infrastrukturális következményekkel is járt; például a hideg ellen ugyan felvértezett, de a kánikulával nem kompatibilis vízvezetékrendszer egyes elemei nem bírták a terhelést. A meglágyult összeköttetések csőtöréseket, és így fennakadásokat okoztak a vízszolgáltatásban.

Az extrém hőmérséklet az emberek digitális életvitelében is nyomot hagyott: mind a Google, mind az Oracle adatközpontjait kiütötte, számolt be a jelenségről a Bloomberg. Mindkét érintett hűtési problémákat jelölt meg a kimaradás okaként. Az Oracle jelezte először, hogy az elvárt tartománytól jelentősen eltérő hőmérséklet problémát okozott dél-londoni létesítményében.

Még ugyanazon a napon, július 19-én volt kénytelen hasonló hírrel a nyilvánosság elé állni az Alphabet. A Google anyacége ugyancsak a brit fővárosban található szerverközpontja miatt magyarázkodott, miközben a nagyobb káosz megelőzése érdekében tervszerűen leállította felhőszolgáltatásának egy részét. A Google helyi szolgáltatásainak némelyike még órákkal később is elérhetetlen volt. A probléma elért egészen a kvázi alapszolgáltatásként használt google.com keresőig, mely a fontosabb európai vállalatok központjaként szolgáló London környékén néhány órán keresztül elérhetetlenné vált.

Okok és következmények

Nem kell sokáig keresni annak okát, hogy miért alakult ki extrém hőhullám júliusban Nyugat-Európában, hiszen a klímaváltozás hatása alól egyetlen régió sem tudja kivonni magát. Az adatközpontokban ugyan komoly és redundáns hűtési rendszerek dolgoznak, de a júliusihoz hasonló extrém terhelésekre nem feltétlenül vannak felkészítve. Egyrészt többségük tervezésekor még alacsonyabb külső átlag- és csúcshőmérséklet volt uralkodó, másrészt költségszempontokból sem célszerű túlméretezni a hűtést pár napnyi extrém hőhullám miatt.

Mindazonáltal az üzemeltetők közel sem tehetetlenek a kialakult helyzettel szemben. A Google a júliusi incidens után közölte, hogy fejlettebb eljárásokat dolgoz ki a hőterhelés jobb elosztása érdekében, amivel csökkenthető egy teljes leállás kockázata. Emellett részletes elemzést végeznek az érintett adatközpontban és a keresőóriás többi szerverparkjában egyaránt, kivizsgálva a hűtési rendszerek esetleges hibáit és feltárva a továbbfejlesztési lehetőségeket.

Az is segíthet a jövőben telepíteni tervezett adatközpontok hűtési kihívásain, ha ideálisabb környezeti körülményeket biztosító terepen hozzák létre őket. Ez például a szerverfarmok – legalább részleges - északra költöztetésében valósul meg, amiből az olyan régiók, mint Skandinávia, sokat profitálhatnak (a Google és a Facebook például már 2011 óta jelen van Finnországban). Az edge computing terjedésével azonban nem mindig opció az akár több ezer kilométeres távolságok áthidalása, mivel a felhasználókat helyben kell kiszolgálni.

Egészen egzotikus megoldásokat is láthatunk az adatközpont-üzemeltetésben. A Microsoft például közel tíz éves múltra tekint vissza, ami a szerverek víz alá süllyesztését jelenti. A Project Natick néven futó kezdeményezés első sikerei vitathatatlanok: a felszín alatti – természetesen elektronikai értelemben a víztől biztonságosan leválasztott - kiszolgálók nyolcszor megbízhatóbban működtek, szárazföldi társaikhoz képest. A kínai Highlander vállalaton kívül azonban még nem mutatkozott komolyabb alámerülési vágy a többi nagy szolgáltató irányából, és a redmondi szoftverióriás se skálázta fel a technológiát jelentősebben.

Mit tehetnek az ügyfelek?

A részvényportfoliók diverzifikálásához hasonlóan érdemes eljárni az adatközpontok terén is. Csökkenthető az extrém hőhullámok jelentette kockázat, ha a szerverszolgáltatásokat igénybe vevők multcloud vagy hibridfelhős struktúrában gondolkodnak. Elsősorban nem is földrajzi, hanem inkább topológiai, infrastruktúraszintű diverzifikációt kell megfontolni, a több lábon állás jegyében.

Létezik egy másik opció is, mely a költséghatékonysági szempontokat tartja szem előtt. A szolgáltatásként használt adatmentés (backup as a service) megoldások alacsony költségű védelmet kínálnak az adatvesztéssel szemben. Érdemes megbízható, helyi partnert választani, aki a virtuális gépekről, hálózati konfigurációkról és egyéb információkról képes folyamatosan, megbízhatóan - akár nyilvános felhőn kívül tárolt - backupot készíteni, és ezek helyreállításával is gond nélkül megbirkózik.

Kiemelkedő megoldást jelent ezen a téren a Veeam Backup & Replication. Veeam partnerként az Invitech adatmentési szolgáltatása a vállalat minden ügyfele számára elérhető. Az ügyfelek ráadásul nem csak a backup szolgáltatásokat kapják meg, hanem egy helyben elérhető, proaktív, konzultatív partnerséget is.