A bűnözők előszeretettel használják a kriptovalutákat, és a terrorizmus pénzelésében is szerepet játszanak már. Zsarolás, pénzmosás, feketepiaci tranzakciók – néhány azon művelet közül, amire egyre inkább a Bitcoint és társait használják.

Előző bejegyzésünkben bemutattuk a kriptovaluták alapjait, létrehozásuk körülményeit és okait. Emellett beszámoltunk arról, kik és hogyan támogatják vagy éppen ellenzik a digitális fizetési formát. Ezúttal azonban olyan csoportokat mutatunk be, amelyek egyértelműen mellette állnak, mivel illegális céljaik eléréséhez ideális platformot biztosítanak a kriptovaluták.

Miért szeretik a bűnözők?

Tulajdonképpen öt alapvető tényezőre vezethető vissza, hogy miért is kedvelik annyira a Bitcoint és társait az illegális tevékenységet folytatók. Talán a legfontosabb mind közül az az anonimitás, amit a kriptovaluták kínálhatnak. Szemben ugyanis a nemzetközi bankrendszereken keresztüláramló tranzakciókkal, a kriptók esetében közel lehetetlen visszakövetni az adott tárca tulajdonosát vagy a tranzakcióban részt vevők feleket. Ugyanakkor a névtelenség nem párosul a felek közötti bizalom teljes hiányával: a digitális főkönyvek meghamisíthatatlansága és a magas szintű titkosítás alkalmazása miatt az utalásokban részt vevőknek nem szükséges bizalommal lenniük egymás iránt.

Szintén pozitívumként élik meg a bűnözők a rendszer gyorsaságát és könnyű hozzáférhetőségét. Tulajdonképpen nem kell más hozzá, csak egy internetcsatlakozás és egy tárcaalkalmazás, amit letöltve és beállítva már küldhetők/fogadhatók is az utalások. Azokat semmilyen harmadik fél nem fogja validálni, így a pénzforgalom folyamatos és hatósági felügyelet nélküli. Az utalások pedig alig pár perc alatt célba érnek.

Természetesen (nem csak) az illegális tevékenységet segíti a kriptovaluták könnyű tárolása és mozgatása. Mivel fizikai hordozóra nincsen szükség, azt hagyományos módszerekkel nem lehet ellopni tulajdonosától - feltéve, hogy nem egy pendrive-on tárolta a hozzáféréshez szükséges adatait. A felhő segítségével pedig könnyen mobilizálható a kriptovagyon, akár országok vagy földrészek között is. Ez utóbbi tulajdonsága miatt a nemzetközi illegális kereskedelemben ideális pénzközvetítőként használhatók olyan ügyletek kiegyenlítésére, amelyek egyébként kivernék a biztosítékot az állami ellenőrzőszerveknél.

Viszik, mint a cukrot

A Chainalysis januári bejegyzése szerint 2021-ben minden korábbinál magasabbra hágott a Bitcoint és társait érintő bűnözés: mintegy 14 milliárd dollár értékű kriptóra tettek szert illegális eszközökkel rosszindulatú emberek és szervezetek. Ez majdnem duplázást jelent a 2020-as, majdnem 8 milliárd dolláros értékről. Ugyanakkor volumenét tekintve jelentős visszaesés következett be, mivel a tavalyi év során majdnem 16 ezer milliárd dollárnyi tranzakció zajlott le kriptovalutákban. Ezzel a teljes forgalom nem egészen 1 ezreléke köthető illegális tevékenységhez - egy évvel korábban még 6,2 ezrelékes eredményről számolt bel az elemző.

Ennek az összegnek a zöme (7,8 milliárd dollár értékű kriptó) scamből származott. Az előző éves eredményt 82 százalékkal meghaladó változást elsősorban a relatíve új típusúnak számító, úgynevezett rug pull típusú csalás indukálta. Bűnözők új, gyors meggazdagodást ígérő kriptoprojektekkel csábítják az óvatlan befektetőket, akik alól aztán kirántják a talajt (szőnyeget) – a befektetett pénzzel egyszerűen meglépnek. A rug pull scam során elpárolgott érték hozzávetőleg 90 százaléka tavaly mindössze egyetlen, nagy manőverből jött össze. A központosított kereskedést kínáló Thodex vezérigazgatója nem sokkal azután vált elérhetetlenné, hogy a kriptotőzsde befagyott, a felhasználók így nem tudták lehívni az ott forgó tőkéjüket.

Durván kilőtt a digitális pénzek lopásának trendje: több mint 500 százalékkal több, összesen 3,2 milliárd dollár értékű kriptovalutát loptak el 2021-ben, az azt megelőző évhez képest. Az egyik legismertebb manőver Észak-Koreához kötődik: 2020 és 2021 között több mint 50 millió dollárt loptak nukleáris és rakétaprogramjuk finanszírozására.

Az illegális tevékenységek kriptovalutákhoz köthető harmadik legjelentősebb szegmense pedig az online feketepiac. A darkneten tulajdonost cserélő termékek és szolgáltatások gyakorlatilag kizárólag Bitcoinban vagy ahhoz hasonló digitális fizetőeszközben kerülnek kiegyenlítésre, a nemzetközileg elfogadott devizák helyett.

Gyenge kapcsolat a terrorizmussal

A szervezett bűnözés legveszélyesebb formái, a terrorista csoportok egy része szintén a kriptovaluta-alapú elszámolás felé fordul. Motivációjuk hasonló, mint az „átlagos” bűnözők, bűnözői csoportok esetében, ugyanakkor hajlamosabbak stratégiai előnyök keresésére és kihasználására. Ebben kétségtelenül hatásos eszköz az állami vizsgálószervek által felügyelhetetlen pénzügyi eszközök használata, és vele a terrorszervezetek egyszerűsödő finanszírozása.

Látványos például szolgál az Iszlám Állam 2020-as húzása, melynek során először vittek végre kriptovalutára alapuló tranzakciót a fülöp-szigeteki sejtjük révén. A pálmát egyébként a Hamasz viszi, közel egymillió dollár értékű Bitcoin tranzakcióval, melyet a szaúdiak vezette dzsihadista mozgalmak és az Al-Kaida finanszírozása követ. Utóbbiak azonban csupán pár százezer dollár értékben éltek az erős titkosítás és a névtelenség eszközeivel.

A trend tehát még nem mondható általánosnak. A Coinbase 2021 szeptemberében kiadott elemzése rávilágított, hogy a teljes, illegális célú tranzakcióknak csak nagyjából fél százaléka volt köthető terrorista szervezetek finanszírozásához. Igaz, ez az adat még a 2020-as évre vonatkozott, a tavalyi időszakról egyelőre nem áll rendelkezésünkre pontos adat.