{{ getCount}}
LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA
{{ product.title }} +

{{ msg}}

Szervervirtualizáció napjainkban

A kézzelfogható, fizikai eszköztől a virtuális kiszolgálóig való eljutást közismert előnyök teszik vonzóvá. De az élet nem áll meg az átállás lezajlását követően sem, a legújabb trendek a szervervirtualizáció új szintjét hozzák magukkal.

Egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb – írtuk korábban. Habár ezek az előnyök továbbra is léteznek, a szegmens folyamatosan változik, teljesen más arcát mutatja napjainkban, mint akár csak pár évvel korábban.

Az idei trendjek javarészt tavaly elindult irányokon alapulnak. A felhőalapú technológiák továbbra is jelentős szerepet játszanak a virtualizált rendszerek rugalmasságának javulása mellett, és hangsúlyosabbá válnak a felhős és a peremhálózati környezeteket egyaránt magába foglaló rendszerek. Ezzel párhuzamosan a beszállítók folytatják virtualizációs platformjaik képességeinek javítását: nem csak már meglevő funkcióikat fejlesztik tovább, hanem újabb tulajdonságokkal is felruházzák őket. Végül pedig nem maradhat szó nélkül a biztonság témaköre sem.

Ezek tehát a fő csapásirányok – lássuk most kicsit részletesebben, hogy mitől másabb 2022-ben a szervervirtualizáció, mint akár csak pár évvel korábban!

Konténertechnológia és DevOps

Egy-két évtizede még kiemelkedő szerepe volt a virtualizációnak, de napjainkra beilleszkedett az őt megillető helyre: ma már „csak” egy eszköz a digitális terhelés kezelésének eszköztárában. Nem jelent azonban ez nyugvópontot: a szolgáltatók folyamatosan rá vannak kényszerítve portfoliójuk fejlesztésére, így tudnak csak megfelelni a régi és új kihívásoknak.

Ahogy egyre több szervezet kezd élni a fejlesztés területén a DevOps és a natív felhőalapú technológiák adta lehetőségekkel, a hagyományos virtualizációs és a modern, konténeralapú platformok közötti határvonalak elmosódnak. Ennek oka, hogy az érintettek zöme legalább részben tovább használja korábbi alkalmazásait, illetve kontértechnológiát nem támogató appokat - vagyis heterogén környezetet kell üzemeltetni.

Napjaink szervezeteinek tehát mindkét világban otthonosan kell mozogniuk, anélkül, hogy ezzel túlterhelnék az informatikai részleget. Ez a fő oka annak, amiért egyre több IT csapat fordul a CDI (composable disaggregated infrastructure) felé. A CDI - amellett, hogy logikai erőforráskészletekre bontja a hardvert - igény szerinti, a különböző terheléstípusokhoz igazodó kiosztásra (provision) képes. Ezáltal egyaránt kezelni tudja azokat az alkalmazásokat, amik virtuális gépeken, fizikaileg elkülönülő „vason”, és ugyanezek konténerezett változatain futnak.

A rugalmasság iránti igény és a DevOps népszerűsége megállíthatatlannak tűnő növekedésével a CDI egyre közkedveltebbé válik a szerver- és a tárolóiparban. De nem ez az egyetlen trend, ami az alkalmazások flexibilis használatát célozza. Említést érdemel az a két nyíltforrású projekt – a KubeVirt és a Virtlet –, amely ingyenes eszközöket vezetett be a hagyományos virtuális gépek Kubernetes fürtökben történő kezelésére és ütemezésére. Noha mindkét projekt még kezdeti állapotban jár, és egyelőre korlátozott támogatást kap, az IT-felügyelet egyszerűsödésének és a működési költségek további lefaragásának ígéretét hordozza magában.

A virtualizált terek védelme

A virtualizáció hagyományosan a szerverekből és a processzorokból való minél nagyobb teljesítmény kisajtolásáról szól. A hangsúlyok azonban változóban vannak; 2022-ben a biztonság minden korábbinál meghatározóbbá válik a szervervirtualizáció területén.

A távmunka és a kibertámadások számának végeláthatatlan növekedésének együttese több, a virtualizációt is érintő biztonsági trendet hozott magával. A zéró bizalom biztonsági modell szerint egyetlen felhasználóban vagy eszközben sem szabad megbízni, még a vállalati hálózaton belül sem. A zero-trust akkor is védelmet nyújt, ha a támadók már a rendszerben vannak, így bevezetése minden méretű és profilú szervezet számára - tehát a virtuális szervereket használóknak szintén - esszenciális.

A második, említésre méltó jelenség a SASE felhőarchitektúrán alapuló modell megjelenése. A Secure Access Service Edge tulajdonképpen a hálózatot és a biztonságot mint szolgáltatást „egybecsomagolva”, együtt kínálja felhőszolgáltatásként. Segítségével a szervezetek egyesíthetik hálózati és biztonsági eszközeiket egyetlen központi menedzsment felület alatt.

Végül szintén egyre inkább részét képezi a szervervirtualizációs biztonsági trendeknek az XDR. Az eXtended Detection and Response szavakból alkotott fogalom a fenyegetések automatikus gyűjtésére, elemzésére és arra való reagálására képes eszközöket jelenti. Használatukkal védettebbé válnak a virtualizált kiszolgálók, ami elengedhetetlenül fontos a folyamatos és biztonságos IT-működés fenntartásához.

A virtualizáció jövője

2026-ra a globális szervervirtualizációs szoftverpiac meg fogja haladni a 10 milliárd dollárt. Egy ekkora szegmens nyilván nem lehet statikus; az előttünk álló időszak ugyancsak érdekes változásokat tartogat. A további funkcióbeli és biztonsági fejlődések mellett a felhő különböző módokon való felkarolása lesz a legfontosabb trend, melynek révén hibrid- és többfelhős platformokat, felhőalapú szolgáltatásokat kínálhatnak a szolgáltatók.

Széchenyi logo