{{ getCount}}
LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA
{{ product.title }} +

{{ msg}}

2020-5G? Mit hoz a jövő?

Az 5G körüli felhajtás már évek óta tart, és a pilot rendszerek elindulásával és az első készülékek megjelenésével a várakozások csak fokozódtak.

Ugyanakkor úgy tűnik, 2020 még nem az 5G éve lesz. Vagy mégis? Erről kérdeztük Barta Attilát, az Invitech nagykereskedelmi partnereket kiszolgáló Igazgatóságának vezetőjét.

Az Ericsson legutóbbi Mobilitási Jelentése szerint az 5G alapú kommunikációs hálózat 2025-re teljesedhet ki igazán. Egyetért ezzel?

Az Ericsson nagyon jó becsléseket szokott készíteni. Jó néhány éve követem a prognózisaikat, és például amit 2016-17-ben jósoltak 2020-ra, az is be is jött. 5G terén is hiszek nekik, már csak azért is, mert szerintem is reálisnak tűnik ez az időtáv. Addig még hosszú út vár ránk.

Számos országban van már 5G szolgáltatás, így például Magyarországon, Budapest közepén is létezik egy lefedett terület, de ez messze van még a széleskörű elterjedtségtől. A rendszer evolúciója úgy fog kinézni, hogy először campus jelleggel, kisebb területeken jelenik meg az 5G, ezután következnek a nagyobb városok (külföldön már élő példa erre Szöul), aztán nálunk az autópályák, a Balaton környéke, és utána jön az országos lefedettség. 

Csak akkor tudnak majd általánosan elterjedni a sokat emlegetett, igazán hardcore szolgáltatások: például az egy óra alatt 3 terabyte adatot termelő önvezető autók, a VR és AR alkalmazások, a komoly sávszélességet igénylő UHD felvételek, de addigra akár hologram kommunikáció megjelenítése is reálisnak tűnik.

Ebben az iparágban az ötéves táv mennyire kiszámítható, tervezhető?

Attól függ, hogy milyen szakterületről beszélünk. A digitális univerzum mérete és tágulása jól látható, ezért a sávszélesség várható bővülési üteme alapján lehet és kell is tervezni az infrastruktúra bővítésével. Az már egy másik kérdés, hogy a kibővített alapokra épülő szolgáltatásokat mikor vezetik be, illetve hogy ezek mik és milyenek lesznek. Például elképzelhető, hogy infrastruktúra már rég készen fog állni az önvezető autók számára, de a bevezetésük például jogi és egyéb szempontok miatt még el fog húzódni. 

Az infrastruktúrát megépíteni nem két perc, a legkisebb projekteknél is hónapokban, de jellemzően inkább években kell gondolkodni. Mindig elébe kell menni az igényeknek: megbecsülni, mekkora sávszélességre lesz szükség, mihez kell optika, mennyi bázisállomás kell stb. Muszáj vele foglalkozni, hiszen ha nincs mire építeni, akkor az új alkalmazások, szolgáltatások sem fognak működni.

Az 5G várhatóan meddig jut el az év végére? 

Idén még nem lesz gyors és látványos fejlődés. 2020 és 2021 inkább még a 4G éve lesz. Egy magánember már havi 7 GB körüli adatmennyiséget használ. Az Ericsson szerint a 4G hálózaton átmenő forgalom évről évre 80%-ot nő, és ez a nagyságrend várható az előttünk álló két évben is.

Ami az 5G-t illeti, az érintett cégek eleinte természetesen versenyeztek, hogy ki nyújt elsőként szolgáltatást, ki készít elsőnek telefont. Most a lassabb építkezés ideje jön. Ugyanis az már biztosan látszik, hogy az 5G-hez nagyon komoly beruházásra van szükség, azonban ehhez még hiányzik a szükséges bevételi oldal. 

Valójában egyáltalán nem lesz eseménytelen az év, hiszen Magyarországon például lesz frekvenciatender, tornyok, bázisállomások épülnek, ezeket be kell kötni optikával, adatcenterek bővülnek, új távközlési berendezésekre lesz szükség stb.

A sokat hype-olt alkalmazási lehetőségek közül mi az, ami legbiztosabban meg is valósul majd?

Az üzletileg értelmezhető B2C alkalmazások hiányoznak még leginkább a palettáról, a már vázolt okok miatt. Ázsiában a létező 5G hálózatokat ma még szinte kizárólag szórakozásra, játékra használják. Ami a jövőt illeti, B2C téren az önvezető autók és az egészségügyi alkalmazások tűnnek a legbiztosabb befutóknak. Rájuk azonban még várni kell.

Első körben inkább a B2B lehetőségek fognak megerősödni. Például egy Ipar 4.0 szemléletű, 5G alapú szerelőcsarnok sokkal hatékonyabban működhet, mint hagyományos társa, és akár most azonnal reálisan felépíthető és üzemeltethető. Hasonlóra várhatóan több példa is lesz a közeljövőben.

Végül pedig számolni kell a kiszámíthatatlan sikerekkel is. Például a TikTok 2016-ban indult el világhódító útjára, és mára eljutott oda, hogy a legnagyobb sávszélesség-fogyasztó Észak-Amerikában, Ázsiában. Ugyanígy 3-4 év alatt az élre törhet egy másik világsztár alkalmazás, ami ma még sehol sincs.

Hogyan látja a nemzetközi, európai trendeket az 5G hálózatfejlesztés területén, összehasonlítva a hazai lehetőségekkel?

Bár tény, hogy nem mi vagyunk a világ közvetlen élvonalában, mint Dél-Korea és Svájc, de nem gondolom, hogy kizárólag követő magatartást tanúsítunk. Innovatívak vagyunk, és közelebb járunk a mezőny elejéhez, mint a közepéhez. Infrastruktúrában egyáltalán nem vagyunk rosszak, az Invitechnek például 10 ezer km-es hálózata van, és a piac többi szereplője is jelentős infrastruktúrával rendelkezik: sok torony van, nagy a lefedettség. A hálózatok gyorsaságát tekintve is elöl járunk!

Ráadásul most az 5G fejlesztések kapcsán abszolút adott rá a lehetőség, hogy ezt a pozíciónkat ne csak megtartsuk, de javítsunk is rajta. Ehhez azonban most kell lépnünk: a következő 1-2 évben komolyan kell fejleszteni, de okosan kell a meglévő infrastruktúrát is felhasználni.

Nem mindegy, hogy egy torony mikrohullámon vagy optikával kapcsolódik a hálózatra: az első esetben ugyanis hamar megjelennek a korlátok. Régióktól függően a tornyok 20-50%-a van optikával bekötve, de ezt legalább 50-90%-ra kellene emelni. Egyúttal a tornyok, illetve bázisállomások számát is növelni kellene – ilyen lehet például kisebb 5G-s BSC egy oszlopon, vagy egy nagyobb antenna egy épületen. Ezek ugyan kisebb terület, tudnak lefedni, de nagyobb sávszélességgel. Az sem lehetetlen, hogy a jelenlegihez képest tízszer annyit kellene belőlük telepíteni egy adott területre. Co-location centerekből is többre lenne szükség – de itt is kisebb méretűekre, akár csak néhány négyzetméteresekre kell gondolni.

Az egészen biztos, hogy az 5G alaposan átalakítja a jelenlegi piaci kapcsolatokat, a sok fejlesztés, és az összetett technológiai megvalósítás kikényszeríti a piaci szereplők új típusú együttműködését. Ebben a helyzetben felértékelődnek az olyan független piaci szereplők, mint az Invitech, amelyeknek komoly infrastruktúrális adottságai és kellő piaci kapcsolatrendszere van ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon a feszített ütemű megvalósításokhoz.

Ezek alapján úgy vélem, hogy nem vagyunk messze a Nyugattól. A piaci szereplők igyekeznek előre tekinteni, beruházni. Az állam is látja a terület fontosságát és támogatja a folyamatot, összességében mindenki alapvetően pozitívan áll a fejlesztésekhez.

Széchenyi logo